Keresés
Magyar
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
Cím
Átirat
Ezután következik
 

Kit lehet tényleg megváltani? 11/11 rész

Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom

De ha éppen egyedülálló vagy, és van normális munkád, akkor a szabadidődben csak eszel, aztán meditálsz, és az életedet a lehető legegyszerűbben éled, akkor egyre jobban összhangban leszel mindennel. Jobban összhangban a természettel.

Tegnap el akartam nektek mondani, ha bármilyen provokatív jellegű kérdésetek van, csak kérdezzetek. Például kritizáltok, meg ilyenek, csak hogy lássátok, hogy reagálok. De elfelejtettem szólni, mert sok dolgom van. Már tudjátok, ugye? (Igen, Mester.) Nekem kell lennem a saját házvezetőnőmnek, a saját mosodásomnak, a saját sminkesemnek, a saját ruha választómnak, és a saját fodrászomnak, bár ez nem látszik nagyon sok fodrászkodásnak, de magamnak kell megtennem. És az elvonuláson még szőkére sem festettem. Már nem érdekel. Még jól nézek ki? Mondjátok. (Igen, gyönyörű vagy, Mester. ) Igen, persze, hiszek nektek. (Ez igaz, Mester.) Betartjátok az öt szabályt, nem hazudtok, igaz? (Nem, nem hazudunk.) Oké. Akárhogy is legyen. A technikus testvérek is jó színben tüntetnek fel engem. Vagy talán csak kiválasztják, hol nézek ki jól. A képeket, ahol jól nézek ki, aztán kiválasztják. A többit meg csak eldobják valahol, nem érdekli őket. Ha az emberek a jövő nemzedékben előásnák az archívumunkat, és az arcomra néznének, azt mondanák: "Ó, micsoda különbség! (Nem.) Ez meg kicsoda? Biztos a nővére. Kit érdekel? Istenem. Az egész hamis, az egész csak illúzió. Rendben.

A fák is tudnak beszélni. Beszélnek hozzám. (Hűha.) Ha csendben maradsz és folytatod a gyakorlást, akkor… Úgy értem, kivéve minket. A semmiért dolgozunk. Csak ételért. Például, ha nincs karmájuk, hogy összeházasodjanak, vagy gyerekeik legyenek, meg minden, legyen egy egyszerű munkájuk, akkor mindig befelé fordulhatnak. Bármikor. Egyedül élve, könnyebben irányíthatod az életed. (Igen.) És nem fog befolyásolni semmi, sem más partner karmája, sem az ő saját véleményük. Néha az ő véleményük alacsonyabb szintű, mint a tiéd, és aztán téged is lehúznak. (Igen.) De ha éppen egyedülálló vagy, és van normális munkád, akkor a szabadidődben csak eszel, aztán meditálsz, és az életedet a lehető legegyszerűbben éled, akkor egyre jobban összhangban leszel mindennel. Jobban összhangban a természettel.

Kivéve minket, mert elfoglaltak vagyunk, dolgoznunk kell. (Igen.) Dolgoznunk kell, nem számít, mikor, milyen nap van. De ne aggódjatok, felviszlek titeket a Mennybe. Nem hagylak titeket hátra. (Köszönjük, Mester.) Még ha nincs is elég időd meditálni. De ne légy lusta! Ne mentegetőzz. (Igen.) Ez nem garancia jegy. Garancia számla. A "Schein" német. (Igen.) Garancia számla − ez nem az. Még őszintének kell lennetek, és megtenni, amennyit csak tudtok. (Igen, Mester.) Hogy ne terheljetek ezzel engem. Mert sok munkám van. Tudjátok. (Igen, Mester.)

Ma ismét jött a mókus és ugrált a tetőn, egész végig. (Hűha!) Csak hogy felkeltse a figyelmemet. Aztán azt mondtam: "Most mi lesz?” Elmondott nekem ezt, azt. Azt mondtam, "Rendben. Már tudtam. Istenem!” Mert belül a Védelmezők már mondták nekem. Azt mondták: "Ne hozz magaddal kutyákat.” Nagyon hiányoznak a kutyáim, és annyira szeretem őket. Csak játszottam az ötlettel, hogy elhozzam őket. Legalább vessek rájuk egy pillantást, de Ők folyton azt hajtogatják, "Ne tedd, mert ez megzavarja a békédet.” Persze, tudom, hogy a meditáció éppen most nagyon fontos, és az elvonuláskor nem láthatjátok egyetlen rokonotokat és barátotokat sem. (Igen.) Csak hiányoznak a kutyáim, mert én hiányzom nekik, és ez a probléma. Ha csak nekem hiányoznának, az könnyű lenne. (Igen.) Csak ők jobban szeretnek engem, mint én őket, el kell mondanom az igazat. Nekik jobban hiányzom, mint nekem ők. Mert nem érek rá. (Igen.) El kell intéznem dolgokat, valahogy máson jár az eszem. De szegény kutyáknak nincs semmi dolguk. (Igen.) Csak egész nap be voltak zárva egy szobába. Kivéve, ha kimennek a lányokkal, meg minden. És azt sem tudom, hogy bánnak velük, eltekintve a jelentéstől két vagy három naponta. (Igen.) Az elején, amikor először elmentem, azt mondtam: "Jelentsetek minden nap.” De később, mert ez majdnem olyan, mint a rutin, így azt mondtam, "Jelentsetek két-három naponta. Kivéve, ha vészhelyzet van." (Igen.) Szóval csak erre kell támaszkodnom, akármire, amit nekem írtak. Nem tudom, hogy bírják ott a kutyáim, és a szívem nem érez békét. (Igen, Mester.)

Mert örökbe fogadtam őket, amikor nem volt senkijük. Kihúztam őket a halál torkából. (Igen.) És én vagyok az egyetlen, akiben megbízhatnak, ők érzik. Mert előtte, bárki is jön, ők ugatnak és ugatnak. Kivéve azokat, akik körülöttem vannak és gondoskodnak róluk, velem. Mindenki mást megugat. Hogy kevesebbet, vagy többet ugat, függ a személy aurájától és szándékától. És ők tudják, ki a jó nekem, és ki nem. Bárki, aki nem jó nekem, addig ugatják, amíg már nincs többé hangjuk. Később ki kell hívnom azt az embert, vagy… "Ne gyere vissza megint, ha itt vannak a kutyák.” Mindegy. És csak azért, mert senki más az egész világon nem szeret ennyire. (Igen, Mester.) Szintén. És csak ettől a szeretettől érzem magam kényelmetlenül, ha nem vigyázok rájuk. (Igen, Mester.) Szeretem a szeretetüket. De úgy hiányzom nekik, és néha ez vonz engem, és nagy a kísértés, hogy kérjem őket, hogy hozzák át őket, hogy lássanak engem. ( Igen.) De akkor Ők mind nemet mondanak nekem. És nem ez az első alkalom, hogy azt mondták, ne lássam a kutyákat. És csak türelmesnek kell lennem. Láttam őket néhányszor az elvonulás alatt. (Igen, Mester.) Mert miután a másik kutya meghalt, aggódtam értük, hogy olyan nyomorultak és sérültek. Szóval jöttem, és vigasztaltam őket. És az egyik gondozójuk is sírt. "Ó, ó, meghalt, és bla bla bla…” Azt mondtam, "Hé, hé, hé. Nekem kéne sírnom, nem neked.” De ők is szeretik a kutyákat. Az egyik gondozó nagyon érzékeny. A latin-amerikai emberek érzelmesek. Nagyon érzelgős emberek.

Amikor először mentem Costa Ricába és Mexikóba előadást tartani, és mielőtt eljöttem tőlük, mindannyian sírtak, mint a kisbabák. Mint egy tej nélküli baba. Mire én: "Miért sírsz annyit?” Néhányan azt mondták, "Ó, az, hogy elmész, olyan, mintha valami levágta volna egy részem.” (Ó, hűha.) Levágták a húsukat, egy részüket. Így éreztek. Istenem, ez szörnyű, és olyan nehéz volt akkor elmennem. (Igen.) Ők nagyon, nagyon szentimentális emberek.

És én csak nagyon sajnálom a kutyáimat, ez minden. (Igen, Mester.) Hogy itt vagyok, de mostanában egyáltalán nem látnak gyakran, és ha bajban vannak, én ott sem vagyok. Csak felelősnek érzem magam. Olyan rosszul érzem magam. Mióta a kutya meghalt, még nem épültem fel. (Ó, Mester.)

És a kicsi azt mondja, hogy a nagyobb fekete kutya magányos. Habár az anyja a szomszédban van. Csak egy átlátszó műanyag elválasztó van köztük. (Igen.) Szóval az anya a szomszédban van, de ő mégis magányosnak érzi magát. Szerintem jobban kötődik hozzám, mint a többi kutyához. Mert ő magának való. Más kutyákkal sem jön ki jól. Talán ezért. És annyira szeret engem, hogy be mer pisilni és kakilni a házba, ha nem hallgatok a tanácsára. Szóval legutóbb, amikor azt mondta, hogy valaki szerelmes belém, és nem szabad beleszeretnem, ( Igen.) azt mondtam, "Köszönöm.” És aztán, "Bármi is történik, bárki is lesz szerelmes belém, nem pisilhetsz és kakilhatsz a házamban csak ezért. Megtiltom. Oké?” Szóval, amikor legközelebb visszajött, azt mondtam, "Az a srác még mindig szerelmes belém?” Azt mondta, "Igen.” Azt mondtam, "Ne merészelj a házban pisilni.” Így akkor nem tette.

Szóval ő a legbátrabb. Nem érdekli, hogy leszidtam, vagy megfenyegettem, hogy nem fogom viszontlátni többé, meg minden. Vagy leszidom. Csak azt tette, amit tennie kellett, vagy amit meg akar tenni. Csak hogy figyelmeztessen erre, meg arra, és másokra. Képzeljétek. Olyan bátor és önzetlen. (Igen.) Még ha csak egy srác is szerelmes belém, bepisil a házba. És őt nagyon hosszú útra vitték, és már pisiltek az úton. Már azelőtt pisiltek, hogy visszajöttek a házukba, aztán már egész úton pisiltek a lakóhelyemtől kezdve. Hát hogy tarthat meg valamennyit, csak hogy bejöjjön a házamba, hogy "bemutassa" nekem így? Azonnal bejött, és csak egyszerűen lecövekelt a padlón, és tessék. Nem tudom megállítani, olyan gyors. (Igen.) Még azt sem engedte, hogy vigyázzak, vagy ilyesmi. Azonnal, az ajtón belül, és bzzzz. Ez az. Ó, Istenem! És ez az ő jele. Mindig ezt csinálta. Hála Istennek, nem gyakran, de ha bármikor van valami fontos dolog, ő ezt teszi. Amikor minden másik kutya már régen abbahagyta; már nem merik többé. Korábban a legutóbbi a kicsi volt. De ő is feladta, mert annyira leszidtam őt. De ez, mindeddig kitartó. Nem mond le rólam. (Hűha.) Nincs esélyem megérteni, miért nem akarják, hogy lássam a kutyáimat. Persze, ez egy elvonulás. Nem kellene. Csak befelé kellene koncentrálnom. Minden más... amúgy sem fontos. Csak az van, hogy az érzelmeik, a szeretetük, néha folyamatosan húznak. (Igen.) Ha van időm, vagy ha kutyákat látok a tévében. (Igen.)

Nem adnak nekem jókat enni, de rávesznek, hogy szerkesszem azokat a klassz, nyami pizzákat és azokat a recepteket a műsorban. (Igen.) És nekem semmi ilyesmim nincs. Folyton ezt kell látnom. Úgy értem, nem én gondolok erre. Csak nekem mutatták meg. És nem én vagyok az, aki a kutyákra gondol. Ők azok, akik nagyon ragaszkodnak hozzám. És nincs sok más dolguk, csak enni és aludni, sétálni és visszajönni. (Igen.) Ó, van nekik a Supreme Master TV, persze, de nem vagyok benne biztos, hogy érdekli őket. Az egyetlen, akit ez, és bármilyen tévé érdekel, az Benny. Ő az egyetlen, aki ül és nézi a tévét. Tényleg ült és nézte a tévét. (Hűha. Ez csodálatos.) És néha a tévé mögé ment, hogy megnézze, van-e valaki mögötte. Azt mondtam, "Benny, tudod, hogy ezek csak filmek.” De néha hátrament, hogy megnézze. (Ez olyan aranyos.) A tévé mögé. Aztán sokáig ült és nézte. Állandóan tudja nézni. Minden más kutya utálja a tévét. Nem tudom, miért. És Happy azt mondta, hogy a tévé nem jó sugárzás nekem. És a kutyáknak. Azt mondtam, "Akkor menj a másik szobába. Figyelnem kell.” Régen volt, amikor nem kellett csinálnom a Supreme Master TV-t. Akkor nem voltam beteg, nem aláztak meg, nem volt problémám. Amikor nincs nekem a Supreme Master TV, majdnem el vagyok zárva a világtól. (Igen.) Még akkor is, ha emberek között sétálgatok, és néha vásárolgatok, de senki sem ismert engem, és ez egyfajta megkönnyebbülés volt. (Igen, Mester.)

Éltem mint egy normális ember. Csak azok ragaszkodnak hozzád és akarnak tőled valamit, akik ismernek. A kívülállókat nem érdekli. (Igen, Mester.) Csak kiszolgálnak engem, vagy eladnak nekem dolgokat, aztán azt mondják, "Viszlát.” Nem akarnak más dolgokat, amik értékesebbek a pénznél. Szóval, ha nincs Supreme Master TV-m, nincsenek körülöttem emberek, akkor jobb az életem. Még egy barlangban is, vagy kis viskóban, vagy bárhol, nem érdekel. Mert olyan jó érzés, olyan jó mindenhol.

És az Új Földön sok szobájuk van, és házuk, meg minden, sosem érzem jól magam. (Igen, Mester.) Mert mindig vannak emberek körülöttem. (Igen.) Bár egy kis távolságra, de több ezer ember van ott, akkor a távolság mindig kisebb. (Igen.) Mert az energia, az egy nagy csoport, (Igen.) és szétterül. És tudják, hogy ott vagyok, és mindig ráncigálnak.

Most vissza kell mennem a házi feladatomhoz. Még sok vár rám. Köszönöm, hogy megbocsátotok. (Köszönjük, hogy megbocsátasz nekünk, Mester. Köszönjük, Mester.) Oké. Megyek. Isten áldjon. (Köszönjük, Mester. Szeretünk, Mester.) Én is szeretlek titeket, srácok. Köszönöm, hogy itt vagytok ebben a zavaros időszakban a világunkért. Isten áldjon titeket. (Köszönjük, hogy itt lehetünk. Köszönjük, Mester.)

Továbbiak megtekintése
Minden rész  (11/11)
1
2020-08-26
42898 megtekintés
2
2020-08-27
16630 megtekintés
3
2020-08-28
14627 megtekintés
4
2020-08-29
14856 megtekintés
5
2020-08-30
13953 megtekintés
6
2020-08-31
19557 megtekintés
7
2020-09-01
12128 megtekintés
8
2020-09-02
12672 megtekintés
9
2020-09-03
14598 megtekintés
10
2020-09-04
11568 megtekintés
11
2020-09-05
11399 megtekintés
Megosztás
Megosztás
Beágyazás
Kezdés
Letöltés
Mobil
Mobil
iPhone
Android
Megtekintés mobil böngészővel
GO
GO
Prompt
OK
App
Szkenneld be a QR kódot, vagy a letöltéshez válaszd ki a megfelelő operációs rendszert
iPhone
Android